A kristályok keletkezéséről

Minden kristályos képződmény belső szerkezete állandó és változatlan. 
A kristályok osztályozásánál sokkal inkább ez a belső szerkezet számít, mintsem az őket alkotó ásványok. 
A kristályok minden családja a kémiai szennyeződéseknek, a sugárzásnak, a föld-és nap sugárzásnak, valamint keletkezése konkrét módjának köszönheti saját egyedi tulajdonságait. 

Néhány esetben az ásványtartalom kis mértékben eltérő lehet, így jönnek létre a különböző színek. 
Miközben többféle kristály is születhet ugyanabból az ásványból vagy ugyanazon ásványok kombinációjából, mindegyikük különbözőképpen kristályosodik ki, és a forma hatással van arra is, ahogyan az energia összpontosul. 

A Földkéreg 

A Föld kezdetben örvénylő, kozmikus törmelékből álló gázfelhő volt, belsejében a kristályok alapanyagával. 
Ez aztán fehéren izzó olvadt gömbbé sűrűsödött. 
Évmilliók alatt ez az olvadt magma vékony kéreggé hűlt-ez a földköpeny-amely arányaiban olyan vastag, mint az alma héja. 

A köpeny alatt tovább forr, hűl és bugyog az ásványokkal teli olvadt magma, és megszületnek az új kristályok. 
Némelyikük, mint a kvarc, forró gázokból és a magmában található ásványokból alakul ki. 

Miután túlhevültek, a földfelszín kőzetlemezeinek mozgása felfelé hajtja őket. 
Amint a gázok behatolnak a földkéreg alá, és a szilárd kőzetbe ütköznek, lehűlnek és megszilárdulnak-ez a folyamat évezredekig is tarthat, de lehet gyors és heves is. 

Ha a folyamat viszonylag lassan megy végbe, vagy ha a kristályok gázbuborékban fejlődnek, nagy kristályok keletkeznek. 
Ha a folyamat gyorsan zajlik le, a születő kristályok kicsik lesznek.A leálló, majd később újra induló folyamat eredményeként fantom kristályok jönnek létre. 
Ha a folyamat kivételesen gyors, üvegszerű,alaktalan kristály születik. 

Más kristályok akkor alakulnak ki, mikor az ásványok megolvadnak, majd nagy nyomás és hatalmas hő hatására újra kikristályosodnak. 
Ezek a metamorf kristály néven ismert kövek kémiai változáson mennek keresztül, amelynek eredményeként átrendeződik eredeti rácsozatuk. 
A kalcit és más üledékes kristályok másodlagos folyamat eredményeként alakulnak ki, amikor a felszíni sziklák szétmállanak, és ásványtartalmú víz szivárog át rajtuk, vagy folyó formájában rakja le a kimart anyagokat, mint új kristályokat, de az ásványok is összetapadhatnak egymással. 
Megint más kristályok párolgás során keletkeznek-ezek rétegesen kerülnek egymásra, és puhább az állaguk. 
A kristályok gyakran a felszín alatti kőzetekhez , más néven az anyakőzethez tapadva vagy abba ágyazódva találhatók meg. 

Forrás: Judy Hall  Kristálybiblia 2 kötet.